Olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása. 2018-tól külföldről behozott gépkocsikra is szükséges, így az országba érkező gépkocsik jogtisztasága követhető és a bűncselekményből származó gépkocsik kiszűrhetőek.
Az eredetiség vizsgán “árulkodó jeleket” keresnek. Mint ahogy a vizsgálat neve is mutatja, azt nézik, hogy minden eredeti-e, nem manipulálták-e a járművet és a papírjait.
Valójában a hatóságok által lefoglalt és megvizsgált gépjárművek szinte mindegyike, melyekről később kiderült, hogy bűncselekményekből származnak, átesett/megfelelt az eredetiségvizsgálaton.
Az interneten mára számos olyan szolgáltatás érhető el, amely azt ígéri, hogy a kiszemelt, általunk megvásárolni kívánt gépjármű teljes történetébe betekintést enged szinte a gyártásig visszamenően. Azonban nemzetközi viszonylatban végrehajtott piackutatás eredményeként megállapítást nyert, hogy – az alvázszámra történő - online jellegű ellenőrzések kivételével, nincs más jellegű keresési lehetőség.
Ezek a járműtörténet kereső oldalak együttműködésben állnak számos hazai és külföldi biztosítóval, forgalmazóval és szervízzel, melyek hozzáférést biztosítanak az általuk üzemeltetett valamely nyilvántartáshoz. Az innen beszerzett adatok alapján valóban kaphatunk egy átfogó képet, amivel megelőzhető rengeteg később jelentkező súlyos probléma. Ugyanakkor logikus, hogy ezekből az adatbázisokból csupán olyan információk nyerhetők ki, amelyek előzőleg bekerültek. Azonban gondoljunk csak bele.
Hány olyan kisebb baleset történik, amikor a felek nem vonnak be biztosítót a kár kijavításához? Hányan viszik javításra az autójukat márkafüggetlen, kisebb szervizekbe az olcsóbb díjak reményében, ahol sok esetben esetleg a szervizkönyv utólagos kitöltésére vagy a kilométeróra módosítására is sor kerülhet?
Nem is beszélve a komolyabb problémákról, amikből akár súlyos anyagi kár és más kellemetlenség is keletkezhet, mint például, hogy egy bűncselekmény áldozatává válunk.
Sajnos tény, hogy a hatóságok csak követni és reagálni tudnak a bűnözők által kifejlesztett újabb és újabb elkövetési módokra és technikákra, melyeket a komoly egzisztenciával, versenyképes technikai és technológiai tudással rendelkező bűnelkövetők mára a profizmus legmagasabb szintjére emeltek. Manapság egy gépjármű megvásárlásakor már sajnos nem elég csupán arra gondolni, hogy a tulajdonunkat egy esetleges későbbi lopástól hogyan védjük meg, hanem ugyanakkora gondot kell fordítanunk arra, hogy a megvásárolni kívánt gépjárművet a lehető legteljesebb körűen ellenőrizzük a problémák megelőzése céljából.
Cégünk munkatársai hosszú évek óta követik nyomon és foglalkoznak közvetlenül a gépjárművekkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények tendenciáival, figyelik azok várható alakulását és az aktualitásokhoz igazodva keresik a lehető legbiztosabb megoldást az áldozattá válás elkerülésére.
Az évek alatt összegyűlt tapasztalataink alapján kidolgoztunk egy olyan metodikát, ami a jelenleg rendelkezésünkre álló lehetőségek hiányosságait kiküszöbölve egy szakértői háttérre támaszkodó, átfogó rendszert állít fel, amely a kiválasztott gépjárművet minden tekintetben, fizikailag és dokumentációs hátterére is kiterjedően megvizsgálva nyújt megbízható tájékoztatást annak eredetére vonatkozóan.
Néhány példa:
A gépjármű bűnözéssel kapcsolatban alapvetően a lopás jut először eszünkbe, azonban nem csak magáról a lopásról beszélhetünk, hanem egy sor kapcsolódó bűncselekményről. Ezek általában magára az alapcselekményre épülnek, ami a lopás, sikkasztás vagy csalás. A gépjármű bűnözésre jellemző, szervezett elkövetéshez kapcsolódóan számtalan új elkövetési módszer került látókörünkbe, mely által ezidáig mellőzött, kevésbé ismert területre irányult a figyelmünk és úgy gondoljuk szintén új, innovatív megoldást kívánnak.
28. § * (1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. Ebben az esetben a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.
(2) * Az (1) bekezdés alapján a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgy lefoglalása esetén a lefoglalást elrendelő hatóság az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 71/E. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha a rendelkezésre álló vagy a 27. § (3) bekezdése alapján beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog
a) * a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a dolog tulajdonosának, vagy
b) * tagállami hatóság rendelkezése szerint, a Be. 321. § (2) bekezdése alapján a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő részére
kiadható.
(3) A (2) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik - így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló - személy jogát sértené.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A hatóság a lefoglalás megszüntetéséről a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.
A lefoglalást szenvedőnek minden esetben van panaszjoga a lefoglalás, valamint a lefoglalás megszüntetése ellen, melyről a határozatot kötelező számára kézbesíteni. A panasz elbírálására az illetékes, eljáró ügyészség jogosult.
Amennyiben valamely schengeni tagállam külső határán kerül sor a lefoglalásra, úgy a határozatok kézbesítése NEBEK, INTERPOL csatornán keresztül történik. Ha azt nem sikerül kézbesíteni külföldi személy esetén, úgy kifüggesztés útján kerül kézbesítésre.
Ha a lefoglalás a SIS II tv. alapján belterületen történik nem külföldi állampolgártól, úgy a jármű visszaszármaztatása során vizsgálni kell, hogy a járművet a magyar tulajdonosa milyen körülmények között szerezte meg, vagyis a jóhiszeműségét.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be. tv.) alapján történő lefoglalás esetén gyakran előfordul, hogy nem csak a körözött jármű eltulajdonítása, hanem valamilyen hozzá - esetleges legalizálásához - kötődő más bűncselekmény is történik. Például meghamisították a jármű egyedi azonosítóit, hamis a hatósági jelzés vagy hamis köz- vagy magánokirat került felhasználásra. Amennyiben ez az intézkedés során akár az ország belterületén, akár határátkelőhelyen merül fel (pl. az okmányokat átadják az intézkedő határrendésznek) úgy nyomozás elrendelésére (halaszthatatlan nyomozati cselekmény végrehajtására) kerül sor és a Be. szabályai az irányadóak. Egy kivétel van, ha külföldi állampolgár bizonyíthatóan külföldön követte el azon cselekményt, melyet a magyar büntetőjog is büntetni rendel. A nyomozást ebben az esetben joghatóság hiányában, csak a legfőbb ügyész rendelheti el Magyarországon.
A Legfőbb Ügyészség NF. 775/2018/7. számú állásfoglalása alapján a lefoglalás megszüntetésére és a dolog (jelen esetben a jármű) kiadására az alábbi módon kerülhet sor:
a.) A hatóság a SIS II tv. 28. §-ának (2) bekezdése értelmében, a Be. 155. §-ának (1) bekezdése alapján a lefoglalást megszünteti és a lefoglalt dolgot a tulajdonosának (Be. 155. § (2)), vagy a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő (Be. 155. § (3)) részére adja ki.
b.) Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a SIS II tv. 28. §-ának (3) bekezdése szerint, a (2) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, mert az jóhiszemű harmadik - így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló - személy jogát sértené, nem a Be. 155. §-a, hanem az EU tv. 71/E. §-ának (7) bekezdése alapján szünteti meg a lefoglalást, és - az eredeti állapot helyreállításával - a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.
c.) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, (5.) pont utolsó bek., a hatóság a lefoglalást nem a Be. 155. §-ának (1) bekezdése, hanem a SIS II tv. 28. §-ának (4) bekezdése alapján szünteti meg, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta.
A problémát a járművek lefoglalásának megszüntetése és visszaszármaztatása okozza. Amennyiben a fentiek alapján a jóhiszemű vevő kapja meg a járművet úgy azt a lefoglalást megszüntető határozat alapján Magyarországon belül használhatja, de csak forgalmi engedélyt kap a járművéhez, törzskönyvet nem, mivel lopott dolgon tulajdonjogot nem szerezhet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján (továbbiakban Ptk.).
Ugyanakkor, mivel a jármű nem kerül vissza a körözést elrendelő országba annak eredeti tulajdonosához vagy az őt kártalanító biztosítóhoz, így a nemzetközi körözés továbbra is érvényes marad, mivel egyes EU-s országok az eltérő nemzeti jogszabályok miatt azt nem vonják vissza. Amennyiben visszavonják, úgy polgárjogi igényt terjeszthetnek elő a magyar bíróságokon és megpróbálhatják a magyar tulajdonoson behajtani a kárukat.
Meg kell említeni, hogy mi kizárólag azon SIS II körözött járművekkel foglalkozunk, ahol a jármű a bűncselekmény elkövetésének tárgya, hiszen ahol a jármű csupán a bűncselekmény elkövetésének eszköze (pl. egy embercsempészet céljából használt jármű esetén), ott rendszerint nem történik tulajdonosváltás és azt a külföldi nyomozóhatóság nemzetközi jogsegély keretében lefoglaltatja.
Okmányok eredetiek, járműazonosítók változatlanok. Nincs büntetőeljárás, jármű lefoglalása, visszaszármaztatása SIS II törvény alapján.
Általában rendelkezik külföldi adásvételi szerződéssel vagy számlával. A jármű okmányai és azonosítói eredetiek. Amennyiben az adás- vételi szerződés, számla, meghatalmazás, mint magánokirat hitelessége nem cáfolható meg azonnal a helyszínen, úgy a körözött jármű lefoglalása és visszaszármaztatása büntetőeljárás megindítása nélkül történik, de ebben az esetben is vizsgálni kell a tulajdonjog megszerzésének körülményeit, illetve a jóhiszeműséget.
A jármű egyedi azonosítói, hatósági jelzése vagy okmányai hamisak, vagy részben meghamisítottak (a jármű iker vagy klón). Büntetőeljárás elrendelésére kerül sor az adott bűncselekmény miatt, ennek keretén belül történik a jármű azonosítóinak és okmányainak szakértői vizsgálata. A vizsgálatokat követően történik a lefoglalás megszüntetése és a visszaszármaztatás, de nagyon fontos megjegyezni, hogy ekkor már a Be. tv. alapján. A tulajdonjog és a jóhiszeműség megállapítását nagyban befolyásolja a lefoglalást szenvedő járművezető meghallgatásának, kihallgatásának tartalma.
Töltse ki a következő űrlapot, és munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot!